Az Atlanti-óceánon található Izland az egyik legkülönlegesebb és legizgalmasabb hely a bolygón. A sziget az eurázsiai és az észak-amerikai földlemez határvonalán helyezkedik el, ennek következtében komoly vulkáni tevékenység tapasztalható a térségében, s tulajdonképpen így alakult ki a szigetország is. A felszínén összesen 140 aktív tűzhányó van, amelyek időszakosan működnek. Érdekes, hogy “Iceland” jelentése a jég hazája, ezzel szemben Izland területének csupán pár százalékát fedi állandóan jég.
Utazás előtti tudnivalók:
Ne azért menjünk Izlandra, hogy csupán Reykjavíkot lássuk! Ne azért menjünk, hogy turistabuszon ücsörögjünk, ami minden ajándékboltnál kitesz minket a haszon kedvéért! Azért se menjünk Izlandra, hogy a hotelszobánkban pihenve a telefonunkat nyomkodjuk! Izland a kalandról és a felejthetetlen élményekről szól!
Bár a „meglátjuk majd, mi történik” minden bizonnyal hatékony stratégia Izlandon, nagyon fontos, hogy tervezzük meg a napjainkat előre, hogy a legtöbb helyet meg tudjuk látogatni, függetlenül hogy 3 napot vagy 3 hetet töltünk itt. Ha szükséges minden este gondoljuk át a tervet újra és módosítsunk az időjárás és erőnlétünk függvényében.
Pénz
Izland hivatalos pénzneme az izlandi korona (ISK). Jelenleg 1 korona ~ 2,4 forint. Ha valaki nagyobb biztonságban érzi magát attól, hogy helyi valutát tart a tárcájában, tegyen el pár bankót, de szinte biztos, hogy a teljes ott tartózkodása alatt nem is fog készpénzt használni, mivel minden bolt, szálláshely, benzinkút és étterem elfogadja a bankkártyát.
Mindenki beszél angolul
Igen. Mindenki. Az izlandi nevek ugyan nyelvtörők lehetnek, viszont az izlandiak segítőkészek, e mellett tudatában vannak, hogy milyen nehéz a nyelvük. Ha útbaigazításra van szükségünk, akkor próbáljuk rövidebb tagokra szétbontani a szavakat, vagy próbáljuk angolul körbeírni a keresett helyet.
Közlekedés
Szükség lesz autóra
Fölösleges más megoldásokban gondolkozni. Izlandon a tömegközlekedés nem opció, a szervezett buszos utazások pedig horror drágák. Érdemes már a keflaviki repülőtéren autót bérelni. Tervezzünk azzal, hogy az időnk nagy részét az autóban töltjük, így mindenképpen válasszunk olyan típust, amiben kényelmesen el fogunk férni az utunk során. Összkerékhajtású jármű nélkül is sok helyre eljuthatunk, ha nem tervezünk extrém kalandokat. A vezetéstől nem kell tartani, Izlandon kevés autóval találkozunk, az utak jó minőségűek.
Az 1. számú főút
Az Izlandon körbefutó körút tökéletes útvonal egy hosszú autós túrához. A Google Maps alapján ideális körülmények között 17 óra alatt teljesíthető, ami 8-10 napnyi utazáshoz ideális. Ez az 1. számú főút egész évben járható.
Az “F” jelzésű utak
Az Izlandot körbefutó 1. számú körút mellett az országot keresztül kasul szelik az „F” jelzésű utak is. Ezek nagyon változatosak lehetnek, általában nem aszfaltozottak, lehetnek 2 sávosak, de akár 1 keréknyom keskenyek is. Szerencsére már az út elején egyértelmű, hogy járművünk alkalmas e az útszakasz megtételére, így viszonylag kicsi az esély, hogy sok kilométerre a főúttól fogunk elakadni. Vigyázzunk, a nyári hónapok kivételével ezek a mellékutak sokszor járhatatlanok a hóesés, vagy vulkáni aktivitás miatt.
GPS
Amennyiben bárki azt ajánlja, hogy GPS nélkül vágjunk neki az útnak az nem a barátunk és azt szeretné, hogy elvesszünk a sziget belsejében és soha többet ne lásson minket. Szigorúan véve ugyan csak egy főút van Izlandon, de előbb, vagy utóbb így is szükségünk lesz GPS-re. Használjuk a Google térképet, maps.me-t vagy Waze-t, viszont legyünk felkészülve, hogy némely hely neve olyan bonyolult, hogy a térképen nehezen fogjuk megtalálni.
Szállás
Az Airbnb nem a barátod
Airbnb Izlandon is létezik, de nem ajánlom. Nagyon kicsi a valószínűsége, hogy Reyjakvíken kívül a megfelelő helyen a megfelelő éjszakára szabad szállást találunk. A fővároson kívüli részek nagyon ritkán lakottak, így amennyiben egy szálláson nincs szabad hely, úgy megeshet, hogy a tervezett helytől nagyon messze találunk csak másik opciót.
A Booking.com a barátod
A mi kedvenc oldalunk (amit szinte minden utazásunkhoz is használunk) a booking.com. Az oldalon szinte mindent megtalálunk, ami az utazás megtervezéséhez szükséges (térkép, sok esetben ingyenes lemondás). Izlandon szinte minden kis szálláshely ezen a portálon hirdet.
Mikor utazzunk Izlandra?
Néhány dolgot vegyünk figyelembe az utazás időpontjának megtervezéséhez:
- az időjárást
- a sarki fényt
- az időszakos tömeget
Időjárás
Ruhaviselési szokásainkban mindannyian különbözőek vagyunk, viszont a „réteges öltözködés” Izlandon mindenkinek nagyon ajánlott. Érdemes felkészülni a hirtelen változó, szinte előrejelezhetetlen időjárásra. Vannak pillantok, amikor akár egy rövid ujjú póló elegendő, viszont a kellemes hőmérsékletet hirtelen fagyos fuvallatok válthatják fel. A hőmérséklet a téli hónapokban átlagosan -3-0 Celsius, nyáron az elviselhető 10-20 Celsius között alakul. Érdekesség, hogy a legmagasabb hőmérsékletet Izlandon 1939-ben mérték, akkor 30,5 fokig kúszott a hőmérő higanyszála.
Általában igaz, hogy ha nem esik az eső, akkor annak az az oka, hogy csupán pár perce állt el. Biztosan mindenkinek van olyan cselekedete az életében amit megbánt, de az, hogy vízhatlan ruhát visz Izlandra soha nem fogja. Ne csak a ruhánk legyen vízálló, de minden felszerelésünknek (hátizsák, fotós felszerelés) erősen ajánlott vízálló nylon csomagolást biztosítani.
Az extrém mértékű időjárásváltozás miatt javasolt, hogy minden reggel ellenőrizzük az aznapi időjárást, és az alapján tervezzük meg a napi programunkat. Ehhez nagy segítségünkre lesz a következő weboldal: Izland időjárás
A sarki fény
Izland nevezetes a lilás zöldes színben pompázó sarki fényről. (Aurora Borealis). Nyári hónapokban az éjszaka igazából nem más, mint egy véget nem érő naplemente (pl. júniusban Reykjavíkban hajnali 2:50 körül kel a nap és éjfél körül nyugszik) így éjszakai sötétséggel hónapokig nem találkozunk. A fotográfusok élvezhetik ezt a jelenséget, rengeteg gyönyörű kék órában készült kép születhet, viszont a sarki fény megfigyelésére egyáltalán nem alkalmas. Ha valaki nagy eséllyel szeretne sarki fényt látni, akkor ősszel, vagy télen kell utaznia.
A sarki fények érkezésével viszont beköszönt a hosszú nappali sötétség időszaka. Januárban, ezen poszt írásakor a Nap 11:14 perckor kel és 15:51-kor nyugszik, így szűk 5 nappali óránk van Izland felfedezésre.
Döntenünk kell tehát, nyáron utazni és szép fotókkal szeretnénk hazatérni és szinte biztosan lemaradni a sarki fényről, vagy bizakodva az északi fényben ősszel utazni, felkészülve a sötétre, és a szüntelen esőre és szélre.
Pár tipp a sarki fény fotózáshoz:
- A sarki fényt nem lehet mobillal, vagy kompakt fényképezőgéppel lefényképezni. Teljesen mindegy milyen készüléked van, egyik sem tud megfelelő képeket készíteni alacsony fénymennyiség mellett.
- Tükörreflexes gép esetén állíts kb. 5 másodperces záridőt és olyan magas ISO értéket, ami mellett a kép zajossága még elviselhető lesz.
- Ha van esély a sarki fényre akkor állj ki a géppel és készíts annyi képet, amennyit csak tudsz. Minden próbálkozás és hibás kép közelebb fog vinni a megfelelő beállítás megtalálásához.
A sarki fény előrejelzésére számos jó weboldal létezik. Használjuk őket! Egy ilyen weboldalt ide klikkelve találtok!
A tömeg
A fentiek tudatában úgy gondolom, hogy mindenki a júniusi / július utazás mellett döntene, viszont ebben az időszakban ugrásszerűen megnő a turisták száma. Mindenki az ismert látványosságok felé tart, így hiába, hogy a sziget óriási, a frekventált helyeken szinte lehetetlen olyan kilátást találni, vagy fényképet készíteni, amiben ne lenne egy turistabusz, vagy vezetett kínai turistacsoport.
Jöjjön a bejegyzés második része a mi 2017-es utazásunkról:
1.nap – Keflavík-Reykjavík
Keflavík repülőterére a Wizzair járatával érkeztünk helyi idő szerint este fél 8-kor. Leszállás után első dolgunk volt a bérelt autó átvétele. Az AVIS/Budget irodája a terminálon belül található, könnyű dolgunk volt a megtalálásával. Az autóhoz teljes körű biztosítást kötöttünk, ez mindenkinek ajánljuk. Az autókölcsönzőben dolgozó fiatal srác elmondása alapján Izlandon a legtöbb sérülést a kőfelverődésekből eredő szélvédő sérülések ill. az erős szél okozza, ami egy óvatlan pillanatban kitépheti az ajtót a kezünkből, kitörve a zsanérokat a karosszériából. A bérelt Hyundai i30 4 főre 2 bőrönddel kényelmes választásnak bizonyult.
Szűk háromnegyed óra vezetés után értük el aznapi szállásunkat a rejkyavíki Stay Apartments Einholt-ot. Az apartmanban érkezésünkkor senkit nem találtunk, a lépcsőházba a foglaláskor emailben megkapott kóddal tudtunk bejutni. A földszinten lezárt borítékban vannak az appartman kulcsai, mi is itt találtuk őket névre szólóan.
Az appartman a leírtaknak megfelelt, a szobák tiszták, kényelmesek voltak, a konyha alap igényeknek megfelelően felszerelt, a wifi szolgáltatás stabil volt. A spórolás jegyében úgy döntöttünk, hogy nem megyünk étterembe, e helyett keresünk egy szupermarketet, majd az appartmanban készítjük el a vacsorát. Az internet segítségét kértük, hogy találjunk egy nyitva lévő üzletet, a Google a Netto szupermarketlánc éjjel nappal nyitva tartó üzletét hozta találatként.
A szupermarketben az áraknál magyarországinak megfelelő számokat látunk, viszont ne felejtsük el ezeket 2,5-lel felszorozni, hogy a magyar forintnak megfelelő árral tudjunk kalkulálni. Ezek alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy Izland nagyon drága hely.
Néhány példa:
0,5 kg kenyér: 600-1000 forint (260-400 ISK)
1 liter tej: 320-430 forint (130-180 ISK)
12 db tojás: 1100-1600 forint (500-700 ISK)
1 doboz Marlboro: 2800-3400 forint (1200-1400 ISK)
1 kg marhahús: 4500-9300 forint (1900-3900 ISK)
Import sör 0,33l: 670-1000 forint (280-400 ISK)
Találkoztunk néhány vicces nevű termékkel is, mint a kaki, vagy az ugly(=csúf, rusnya):
Igyekeztünk mindent beszerezni ebben az üzletben ami az elkövetkező 3 napra szükséges lehet. A bevásárlás után kis kitérőt tettünk a közeli Þúfa nevű helyre, ahonnan kilátás nyílik Reykjavík koncerttermére a Harpa-ra ill. a Flaxafói öbölre.
Innen visszafelé útba ejtettük az egész városból jól látható 74,5 méter magas Hallgrímskirkja evangélikus templomot. A templom építése 1948-ban kezdődött és 38 évig tartott. Az építése alatt a templomot sok bírálat érte a különböző építészeti stílusok keveredése ill. ósdi kinézete miatt. Az épület eredetileg alacsonyabb lett volna, de az egyház vezetői szerették volna a Landakotskirkja (Izlandi Katolikus Egyház székesegyháza) magasságát túlszárnyalni.
2.nap – Reykjavík-Þingvellir Nemzeti Park-Vík
Másnap reggel a szállásunkat elhagyva a lakás kulcsát bedobtuk a földszinti gyűjtődobozba, majd az autóba bepakolva nekivágtunk az aznapra tervezett közel 300 kilométeres útnak. Az első megállónk a pár percre eső Sun Voyager volt. (Érdekességképp: mivel januárban utaztunk így a fénykép készítésekor 10:40 perckor még nem kelt fel a nap)
A csónakot ábrázoló acélszobor Jón Gunnar Árnason alkotása 1990-ben készült el. A művet álomhajóként is nevezik, a művész az alkotásával adja át a felderítetlen területek meghódításának ígéretét, a remény, a haladás és a szabadság álmát.
A Reykjavíkból induló, a szárazföld belsejébe, majd vissza vezető utat nevezik Arany körnek (Golden circle), ennek egy szakaszán vezetett mai utunk. A Þingvellir Nemzeti Park-ot szűk egy órányi autózással értük el. A park Izland négy nemzeti parkja közül az egyik. Itt található az izlandi nép legfontosabb történelmi emlékhelye, egyben a világ első parlamentje a 930-ban alapított Alþingi. A parlament 870 éven át ugyanazon a helyen ülésezett, viszont mára az aktív geológiai tevékenységeknek köszönhetően a parlament helye teljesen eltűnt.
Az Öxara folyó alsó szakaszán a Þingvallavatn tóhoz közel álltunk meg az Öxarárfoss vízesésnél, ami a nemzeti part egyik leglátogatottabb helye, a vízeséshez közeli hatalmas parkolóban hagyhatjuk az autót, a vízeséshez vezető sziklahasadékban jól járható utat építettek ki.
3 óra előtt pár perccel értük el Izland talán legismertebb természeti jelenségét a Stokkur nevű gejzírt. A gejzír egyfajta melegvizes forrás. A forrás üregeiben felgyülemlett vizet a vulkanikus tevékenységből származó hő felforralja, ami így forrásban lévő víz és gőz formájában bizonyos időközönként robbanásszerűen a felszínre tör. A Stokkur 8-10 percenként 30-35 méter magasságra lövi ki a 100°C-os vizet.
A videó készítésénél elszámoltam a feltörő vízoszlop magasságát, remélem nem vesz el az élményből, hogy a kitörés teteje lemaradt…
A környéken nagyon erős a vulkáni aktivitás, így szinte mindenhonnan tör fel a forró víz, a gőz, az egész területet átjárja az erős kénszag.
Vigyázzatok! A kisebb nagyobb csordogáló vízfolyások égetően forrók lehetnek! Soha ne nyúljatok bele egyikbe sem!
Innen csupán 10 perc autóútra található egy újabb vízesés a Gullfoss (Arany vízesés). A Hvitá folyó két lépcsőben 11 méteres, majd 21 méteres zuhanás után folytatja útját. A folyó átlagos vízhozama 100-120 m³/s. Ez durván megfelel a Kőrös folyó vízhozamának. Az 1900-as évek elején kezdeményezés indult a folyó erejének hasznosítására és a Gullfossnál vízi erőmű kialakítására, viszont a terület eredeti tulajdonosának lánya környezetvédelmi mozgalmat indított az eredeti állapot megtartása érdekében. A vízesés teljes biztonsággal 1979-ben menekült meg, amikor a folyó környéke természetvédelmi terület lett. A vízesésnél éttermet, mosdót és ajándékboltot is találunk.
Ekkorra teljesen átfagytunk a szemerkélő esőben és a szélben, ezért úgy döntöttünk, hogy több látnivaló mára már nem fér bele, a nap lassan lemegy és az aznapi szállásunktól a Vík-től nem messze fekvő Guesthouse Reynir-től még 180 kilométer vezetés választott el.
A szállás egyszerű, közös fürdőszobás volt, de a jól felszerelt közös konyhában tudtunk vacsorát főzni, ami az izlandi árak mellett gazdaságossá teszi az itteni étkezést. Ez a főzőcskézés pedig nagyon jó esti program, érdekes látni, hogy más nemzetiségű emberek mit esznek, hogyan készítik el a vacsorájukat, akár még össze is lehet haverkodni velük.
Az ott tartózkodást érdekessé tette, hogy egy váratlan pillanatban áramszünet lett az épületben, a folyosón a telefonok fénye mellett mászkáló emberek próbáltak valamiféle kontaktot találni a tulajhoz, aki végül rövid időn belül megérkezett, majd visszakapcsolta az áramot.
3.nap – Vík-Dyrhólaey-Skógafoss-Seljalandsfoss-Selfoss
Harmadik Izlandon töltött napunk reggelén viszonylag sokáig pihentünk. A szinte folyamatos utazással töltött idő és a hosszú sötétség nagy segítség ahhoz, hogy többet aludjunk a megszokottnál. Nem törődve a rövid nappallal röviddel dél előtt ültünk ismételten autóba. Az indulás előtt készítettem egy képet a szállásunkról. Még egyszer, ismétlem, közel vagyunk a déli 12:00 órához…
Bevallom, nekem az egész út során nagy élmény volt, hogy ilyen későn kel, ill. korán nyugszik a Nap, így mindig nagy meglepetést okozott, ha megpróbáltuk kitalálni hány óra is van éppen.
Beszéljünk kicsit a tengerpartokról. Fehér homokos tenger, pálmafákkal, békés azúrkék vízzel… lenyűgözőek, biztos sokan láttátok már őket. De milyen lehet egy dühöngő, fekete lávakövekkel és bazaltoszlopokkal borított part, ami egyenesen a vulkáni hamuból alakult ki? Pár perc és meglátjátok…
Utunk következő állomása a Reynisfjara Black Sand Beach, az egyik legegyedülállóbb part a világon.
A fekete homok nem az egyetlen, amit a láva hozott létre, a parton lévő hatalmas bazaltoszlopok is a tektonikus aktivitás eredménye. A szinte tökéletesen szimmetrikus lávaoszlopok akkor alakultak ki, amikor a kiömlött láva lehűlt és összehúzódott.
A vízben a parthoz közel áll két hatalmas szikla. (Reynisdrangar) A sziklák a legenda szerint két troll, akik egy háromárbocos hajót próbáltak a partra rángatni, viszont időközben a Nap felkelt, kővé változtatva a trollokat.
Ott tartózkodásunk alatt egy parti őr hirtelen megjelent és mindenkit távol terelt a parttól. A hatalmas hullámoknak és a növekvő vízszintnek köszönhetően könnyű a szikla melletti kis öblökben csapdába kerülni, aminek tragédia lehet a vége. Mindenki vegye komolyan a figyelmeztetéseket!
Pár perc múlva az idő tényleg rosszabbra fordult, felkorbácsolta az amúgy sem csendes hullámokat, ennek köszönhetően a távoli Dyrhólaey-ból alig láttunk valamit.
A partot elhagyva következő állomásunk a 300 lakost számláló Vík, egyike azon part menti településeknek, ahol nincs kikötő.
A település a Katla vulkán közelében fekszik, ami 40-80 évente kitör. Mivel a legutolsó kitörés több, mint 100 éve történt, így ez szinte bármelyik nap megtörténhet újra. A kitörést követő jégolvadás okozta árvíz eltörölheti a falut a Föld színéről, így a helybéliek rendszeresen gyakorolják, hogyan lehet a kitörés legkisebb jelére a lehető leggyorsabban eljutni a közeli domb tetején álló templomba, ami túlélheti az esetleges tragédiát.
Vík volt utunk legmesszebbi pontja Reykjavíktól, ez után ismételten közeledni kezdtünk a kiindulási ponthoz. Megálltunk Dyrhólaey-nál, ami egy átjáró, amit szintén vulkáni tevékenység vájt az óceánba nyúló 120 méter magas sziklába. Sajnos a szakadó eső és a viharos szél miatt egyikőnk sem szeretett volna pár képért gyalogolni, így az autóból kiszállva csak a közeli öbölről készültek képek.
A rossz idő elől menekülve folyattuk utunkat nyugat felé, kb 25 perc múlva értük el a Skógafoss vízesést. A vízesés a maga 15 méteres szélességével és 60 méteres esésével az egyik legnagyobb Izlandon. A vízesés szerepelt a Thor: Sötét világ című filmben is.
A vízesés keleti oldalán turistaút vezet fel a vízesés tetejéig, mivel a leírások szerint a kilátás nem kárpótol az erőfeszítésért, így mi kihagytuk a túrát.
Voltatok már vízesés mögött? Ha még nem, akkor itt az alkalom! Következő megálló előtt készüljetek vízhatlan nadrággal, kabáttal, fényképezőtokkal, ne járjatok úgy mint én, hogy szinte folyt a víz mindenemből mire megtettük a Seljalandfoss vízesés mögötti utat.
Innen már egyenesen a szálláshoz vezettünk, ami a Selfossban levő Guesthouse Bjarney volt. A szállás egy sorház egyik lakása, ahol a tulajdonos itt ott lakik. A ház egy-két privát helyiséget leszámítva teljes körűen használható, nekünk kicsit furcsa volt az idős úr konyhájában főzni és ott vacsorázni, miközben az öreg a konyhával teljesen egybenyitott nappaliban tévézett.
A házban több vendégszoba is kialakításra került, mi a garázsban kaptunk helyet, ami már garázsként nem funkcionál, a térből gipszkarton válaszfalakkal hálószobákat, ill. kis vizes helyiségeket alakítottak ki, senki ne ítélje meg erről a helyet, minden igényünket kielégítette a szoba.
Korlátlanul használhattuk az udvaron levő termálvizes pezsgőfürdőt is. Nagyon relaxáló élmény volt a meleg fürdő a sötétben a szabad ég alatt. Megerősítve a korábban pénzügyekről mondottakat, a tulajnál volt mobil bankkártya olvasó, így itt sem okozott problémát a bankkártyás fizetés.
Az utolsó napi programot még nem véglegesítettük, így szóba jött, hogy másnap a pihenésnek szenteljük az időt és ellátogatunk a híres Blue Lagoon-ba. Megkérdeztük a tulajt, igaz-e hogy amennyiben nem veszünk előre jegyet a fürdőbe, úgy szinte nullára redukálódik az esélyünk, ha simán odamegyünk és beállunk a pénztárhoz. Ezt ő is megerősítette, úgyhogy neten próbáltunk jegyet venni, ami sajnos nem olyan egyszerű. A fürdő állagának megőrzése érdekében limitált számú pihenni vágyót engednek be egy időben a területre. Aznapi állapot szerint a legközelebbi szabad időpont több, mint 3 hét(!) múlva lett volna esedékes, így megspórolva a fejenkénti igen borsos 35 Eurót más program után néztünk.
Képeket a fürdőről ide klikkelve találtok.
4.nap – Selfoss-Gunnuhver-Bruin milli heimsálfa-Keflavík
Az utolsó Izlandon töltött napunkon egyetlen feladat maradt hátra, időben elérni a Keflavíkból haza induló gépet. Kb. 2,5 órányi távolságra voltunk, így kényelmes tempóban tudtuk felderíteni a sziget délnyugati csücskét.
Reykjavíktól nem messze esik a kb 300 km² kiterjedésű Reykjanesfólkvangur nemzeti park. A park déli részén vastag mohával borított lávamező tárul elénk, amíg a szemünk ellátott. Bokrokat, vagy fákat ne is keressünk ezen a vidéken.
Több percnyi fényképező kattintgatás után folytattuk utunkat nyugat felé. A Gunnuhver gőzforrás a nevét egy Gunna nevű asszonyról kapta, aki a közeli Kirkjuból farmon élt. A nő halála után szellemként tért vissza, szinte mindenki megőrült, vagy holtan esett össze mikor meglátta Gunna szellemét. Az emberek Eiríkur lelkész segítségével győzték le Gunnát, aki végül a forró gőzforrásba esett. A legenda szerint Gunna hangját halljuk a mai napig előtörni a gőzforrásokból. Mi a viharos szél miatt sajnos nem tudtuk megerősíteni, hogy a legenda igaz-e.
Rövid kitérőt tettünk Izland legrégebbi, Reykjanesviti világítótoronynál, aminek közeléből fantasztikus kilátás nyílik a partra.
Keflavíkbe visszatérésünk előtt egy utolsó állomás maradt, amit nem szerettünk volna kihagyni, ez pedig a Brúin milli heimsálfa, híd két kontinens között. Izland az észak amerikai és az eurázsiai lemez találkozásánál fekszik (ennek köszönhető a mai napig tartó erős vulkanikus tevékenység a szigeten), a két lemezt ténylegesen egy rövid híd köti össze, annak két partján jól látni a két elkülönült tektonikus lemezt.
Sajnos az itt töltött 4 napunk alatt nem sikerült sarki fényt látni, és idő hiányában olyan helyszínek kimaradtak, mint a Diamond Beach, a part, amit gleccserből leszakadó kisebb nagyobb jégtömbök borítanak, vagy a parttól nem messze lezuhant DC3-as repülő roncsai, vagy a sziget észak-keleti része, viszont nem voltunk telhetetlenek, így is egy fantasztikus utazás emlékével gazdagodtunk!
Mielőtt elhagyjuk Izlandot emlékezzünk újra Jón Gunnar Árnason-ra és az ő álomhajójára, a felderítetlen területek meghódításának ígéretére, a reményre, a haladásra és a szabadság álmára. Erről szól Izland. Az érzésről, hogy sikerült egy vad és szinte érintetlen helyre eljutni, és minden percét élvezni az időjárás viszontagságai ellenére is. Bárki aki ott jár, őrizze meg az ország érintetlenséget, és ne hozzon el semmit csak emlékeket és ne hagyjon ott semmit, csak lábnyomokat!