Tata városát nem véletlenül nevezik a “vizek városának”. Ez a megnevezés egyáltalán nem túlzás, hiszen az ismert Tatai öreg-tó, a romantikus hangulatú Cseke-tó, és a mesébe illő Derítő-tó mellett a területen számos mélykarsztos eredetű forrás helyezkedik el. A források a várost már a 20. század elején is komoly turisztikai célponttá tették.

A 2021-es év első hétvégéjén egy fél napos séta erejéig mi is a városba látogattunk. Ez alkalommal meglátogattuk a Fényes tanösvényt, a Cseke tavat és az Angolparkot, valamint az Öreg-tavat.

Fényes tanösvény

Ha Tatán jártok semmiképpen ne hagyjátok ki a Fényes tanösvényt a város egyedülálló lápvilágát. Fényesen a számos régi kristálytiszta vízű forrás a múlt századi bányászati tevékenységeknek köszönhetően szinte kivétel nélkül kiapadt, de a rendszerváltást követő években a bányák bezárása után ismételten víz kezdett csörgedezni a forrásokban, újra elárasztva a környező lápot.

Az 1350 méter hosszú, cölöpökön álló ökoturisztikai útvonalat 2015-ben adták át a Fényes fürdő közvetlen szomszédságában. A hatalmas égerfák között kanyargó útvonal 18 állomását kényelmes sétával szűk másfél óra alatt be lehet járni.

A sétány egyik legérdekesebb része a Nagy-Égeresben található kilátótorony. Mivel ottjártunkkor viszonylag sok ember látogatta a tanösvényt és a jelenlegi vírushelyzetre való tekintettel egyszerre két ember tartózkodhat a toronyban, így mi nem vártuk ki a sorunkat, úgyhogy lemaradtunk a pompás kilátásról, ami az építmény tetejéről fogadott volna minket. Ennek ellenére nem voltunk csalódottak, úgy gondolom, hogy a nézelődéshez, fotózáshoz a sétányról is remek a látvány.

A ma is aktív karsztforrások 20-22 fokos vizének köszönhetően a lápvidék soha nem fagy be. A tanösvény egész évben át nyitva tart minden évszakban, más-más arcát mutatva az ide látogatóknak. A nyári hónapokban megcsodálhatjuk a tündérrózsákkal borított tavat, ősszel a vízbe hulló színes levelek teszik még csodálatosabbá a látványt.

Ha autóval érkezünk, a Fényes-fürdő parkolójában tudunk megállni. A parkolásért fizetni nem kell, a tanösvényre viszont jegyet kell vennünk, ez felnőttenként 1300 forintot jelent. Kisgyermekkel, babakocsival kényelmesen járható az út, kutyát viszont nem lehet a tanösvényre vinni.

Öreg-tó

Ki ne hallott volna Tata legnépszerűbb látnivalójáról, az Öreg-tóról. A tó a nevét a tekintélyes méretéről kapta, viszont kora is rászolgál a megnevezésre, hiszen ezt a mesterséges állóvizet, hazánk legrégebbi halastavát jóval a honfoglalás előtt, még a római korban az Által-ér felduzzasztásával hozták létre. Mai formáját az 1740-es években nyerte el.

A magyar Garda-tónak is nevezett állóvíz körül legalább olyan nyüzsgő élet folyik, mint olasz névadó rokonánál. Amellett, hogy kedvelt horgászhely, nyaranta lehet rajta csónakázni, kajakozni, télen a befagyott vizén korcsolyázni. Sportosabb emberek körbe is sétálhatják, követve a kicsivel több, mint hét kilométeres parti séta utat. A sétaút mellett számos fagyizó, étterem és büfé várja a megpihenni vágyókat.

A tó jellegzetes látnivalója az 1400-as évek elején Luxemburgi Zsigmond király építtette Tatai vár és a vártól nem messze, egy kis mesterséges szigeten álló Keresztelő Szent János szobra.

Tatai vadlúd sokadalom:

Az Öreg-tó madárvilága világviszonylatban is egyedülálló. Minden évben október elején több tízezer vadlúd érkezik a sarkvidékről, hogy itt töltse a hideg téli hónapokat. 2020-ban minden idők legnagyobb lúdcsapata érkezett Tatára. Becslések szerint kicsit több, mint 55.000 példány telel át a tavon és márciusban indul majd vissza a szibériában és a tundrán levő költőhelyeikhez.

A madarak érkezésére a város évről évre megszervezi a Tatai vadlúd sokadalom nevű rendezvényt. A programok idén a járvány miatt nem kerültek megrendezésre, viszont akik szeretnék a madarakat látni, azok továbbra is kezükbe kaphatják a távcsövet és a fényképezőgépet, és megfigyelhetik a reggeli valamint az esti órákban a ludak tömeges repülését.

Cseke-tó és Angolpark

Az Öreg-tó északkeleti részén, attól kb. 500 méterre találjuk az egykori tulajdonosáról elnevezett 25 hektáros, mesterségesen létrehozott Cseke tavat. A tó egy könnyű, 3 kilométeres sétával megkerülhető, ideális mindazoknak, akik egy rövid bicajtúrára vágynak, vagy akár kisgyerekkel, akár kutyával egy romantikus sétát szeretnének tenni a számtalan platán és szomorófűz között, illetve szeretnének megpihenni a tó mellett 1783-ban létrehozott Angolparkban.

Az Angolparkban, szakítva a francia kert szabályos elrendezésével csoportokban ültették a különböző fákat és bokrokat, többek között az eredetileg Kínából származó, Magyarországon elsőként ide telepített szomorúfűzeket, ami később az egyik legelterjedtebb fafajtánk lett. A fák között árnyas, parkos részeket alakítottak ki.

A parkos részben különböző épületek is helyet kaptak pl. az 1803-ban épített Műromok, amihez már az akkor romos középkori vértesszentkereszti apátság faragott köveit használták fel, és építették össze a közeli Szőnyből származó római sírkövekkel. 

A kert további látnivalói a Török mecset, a Pálmaház, ill. az Eszterházy család nyári rezidenciájaként szolgáló, ma különböző hivataloknak otthont adó Kiskastély is.

A parkban található a Tükör-forrás, egyike a régi közel 40 nagyobb forrásnak, ami Tata belterületén fakadt. A Fényes tanösvény forrásaihoz hasonlóan a tatabányai szénkitermelés hatására 1961-ben a Tükör-forrás teljesen elapadt, viszont a szénbányászat megszűnése után a forrás újra vízzel kezdte táplálni a közeli tavat. 

A Cseke-tó és az Angolpark egész évben nyitva tart, díjmentesen látogatható.

Mivel csak pár órát töltöttünk ez alkalommal Tatán, így a Derítő-tó a part menti színes kis faházaival ezúttal sajnos kimaradt. Ez még egy ok arra, hogy legkésőbb tavasszal újra visszatérjünk ebbe az igazán hangulatos kisvárosba.